📄 Save this Stotram as PDF Click the button to open the Save dialog
How to save: 1 Click "Save as PDF" 2 A dialog opens 3 Choose "Save as PDF" as printer 4 Click Save
ତତ୍ତ୍ଵବୋଧ (ଆଦି ଶଙ୍କରାଚାର୍ଯ)
Tattvabodha (adi Shankaracharya)
Shiva Adi Shankaracharya Oriya
ଧ୍ଯାନଂ
ଵାସୁଦେଵେନ୍ଦ୍ରଯୋଗୀନ୍ଦ୍ରଂ ନତ୍ଵା ଜ୍ଞାନପ୍ରଦଂ ଗୁରୁମ୍ ।
ମୁମୁକ୍ଷୂଣାଂ ହିତାର୍ଥାଯ ତତ୍ତ୍ଵବୋଧୋଭିଧୀଯତେ ॥
ସାଧନଚତୁଷ୍ଟଯସମ୍ପନ୍ନାଧିକାରିଣାଂ ମୋକ୍ଷସାଧନଭୂତଂ
ତତ୍ତ୍ଵଵିଵେକପ୍ରକାରଂ ଵକ୍ଷ୍ଯାମଃ ।
ସାଧନଚତୁଷ୍ଟଯମ୍
ସାଧନଚତୁଷ୍ଟଯଂ କିମ୍ ?
ନିତ୍ଯାନିତ୍ଯଵସ୍ତୁଵିଵେକଃ ।
ଇହାମୁତ୍ରାର୍ଥଫଲଭୋଗଵିରାଗଃ ।
ଶମାଦିଷଟ୍କସମ୍ପତ୍ତିଃ ।
ମୁମୁକ୍ଷୁତ୍ଵଂ ଚେତି ।
ନିତ୍ଯାନିତ୍ଯଵସ୍ତୁଵିଵେକଃ
ନିତ୍ଯାନିତ୍ଯଵସ୍ତୁଵିଵେକଃ କଃ ?
ନିତ୍ଯଵସ୍ତ୍ଵେକଂ ବ୍ରହ୍ମ ତଦ୍ଵ୍ଯତିରିକ୍ତଂ ସର୍ଵମନିତ୍ଯମ୍ ।
ଅଯମେଵ ନିତ୍ଯାନିତ୍ଯଵସ୍ତୁଵିଵେକଃ ।
ଵିରାଗଃ
ଵିରାଗଃ କଃ ?
ଇହସ୍ଵର୍ଗଭୋଗେଷୁ ଇଚ୍ଛାରାହିତ୍ଯମ୍ ।
ଶମାଦିସାଧନସମ୍ପତ୍ତିଃ
ଶମାଦିସାଧନସମ୍ପତ୍ତିଃ କା ?
ଶମୋ ଦମ ଉପରମସ୍ତିତିକ୍ଷା ଶ୍ରଦ୍ଧା ସମାଧାନଂ ଚ ଇତି ।ଶମଃ କଃ ?
ମନୋନିଗ୍ରହଃ ।
ଦମଃ କଃ ?
ଚକ୍ଷୁରାଦିବାହ୍ଯେନ୍ଦ୍ରିଯନିଗ୍ରହଃ ।
ଉପରମଃ କଃ ?
ସ୍ଵଧର୍ମାନୁଷ୍ଠାନମେଵ ।
ତିତିକ୍ଷା କା ?
ଶୀତୋଷ୍ଣସୁଖଦୁଃଖାଦିସହିଷ୍ଣୁତ୍ଵମ୍ ।
ଶ୍ରଦ୍ଧା କୀଦୃଶୀ ?
ଗୁରୁଵେଦାନ୍ତଵାକ୍ଯାଦିଷୁ ଵିଶ୍ଵାସଃ ଶ୍ରଦ୍ଧା ।
ସମାଧାନଂ କିମ୍ ?
ଚିତ୍ତୈକାଗ୍ରତା ।
ମୁମୁକ୍ଷୁତ୍ଵଂ
ମୁମୁକ୍ଷୁତ୍ଵଂ କିମ୍ ?
ମୋକ୍ଷୋ ମେ ଭୂଯାଦ୍ ଇତି ଇଚ୍ଛା ।
ଏତତ୍ ସାଧନଚତୁଷ୍ଟଯମ୍ ।
ତତସ୍ତତ୍ତ୍ଵଵିଵେକସ୍ଯାଧିକାରିଣୋ ଭଵନ୍ତି ।
ତତ୍ତ୍ଵଵିଵେକଃ
ତତ୍ତ୍ଵଵିଵେକଃ କଃ ?
ଆତ୍ମା ସତ୍ଯଂ ତଦନ୍ଯତ୍ ସର୍ଵଂ ମିଥ୍ଯେତି ।ଆତ୍ମା କଃ ?
ସ୍ଥୂଲସୂକ୍ଷ୍ମକାରଣଶରୀରାଦ୍ଵ୍ଯତିରିକ୍ତଃ ପଞ୍ଚକୋଶାତୀତଃ ସନ୍
ଅଵସ୍ଥାତ୍ରଯସାକ୍ଷୀ ସଚ୍ଚିଦାନନ୍ଦସ୍ଵରୂପଃ ସନ୍
ଯସ୍ତିଷ୍ଠତି ସ ଆତ୍ମା ।
ଶରୀରତ୍ରଯଂ (ସ୍ଥୂଲଶରୀରମ୍)
ସ୍ଥୂଲଶରୀରଂ କିମ୍ ?
ପଞ୍ଚୀକୃତପଞ୍ଚମହାଭୂତୈଃ କୃତଂ ସତ୍କର୍ମଜନ୍ଯଂ
ସୁଖଦୁଃଖାଦିଭୋଗାଯତନଂ ଶରୀରମ୍
ଅସ୍ତି ଜାଯତେ ଵର୍ଧତେ ଵିପରିଣମତେ ଅପକ୍ଷୀଯତେ ଵିନଶ୍ଯତୀତି
ଷଡ୍ଵିକାରଵଦେତତ୍ସ୍ଥୂଲଶରୀରମ୍ ।
ଶରୀରତ୍ରଯଂ (ସୂକ୍ଷ୍ମଶରୀରମ୍)
ସୂକ୍ଷ୍ମଶରୀରଂ କିମ୍ ?
ଅପଞ୍ଚୀକୃତପଞ୍ଚମହାଭୂତୈଃ କୃତଂ ସତ୍କର୍ମଜନ୍ଯଂ
ସୁଖଦୁଃଖାଦିଭୋଗସାଧନଂ
ପଞ୍ଚଜ୍ଞାନେନ୍ଦ୍ରିଯାଣି ପଞ୍ଚକର୍ମେନ୍ଦ୍ରିଯାଣି ପଞ୍ଚପ୍ରାଣାଦଯଃ
ମନଶ୍ଚୈକଂ ବୁଦ୍ଧିଶ୍ଚୈକା
ଏଵଂ ସପ୍ତଦଶାକଲାଭିଃ ସହ ଯତ୍ତିଷ୍ଠତି ତତ୍ସୂକ୍ଷ୍ମଶରୀରମ୍ ।
ଜ୍ଞାନେନ୍ଦ୍ରିଯାଣି
ଶ୍ରୋତ୍ରଂ ତ୍ଵକ୍ ଚକ୍ଷୁଃ ରସନା ଘ୍ରାଣଂ ଇତି ପଞ୍ଚ ଜ୍ଞାନେନ୍ଦ୍ରିଯାଣି ।
ଶ୍ରୋତ୍ରସ୍ଯ ଦିଗ୍ଦେଵତା ।
ତ୍ଵଚୋ ଵାଯୁଃ ।
ଚକ୍ଷୁଷଃ ସୂର୍ଯଃ ।
ରସନାଯା ଵରୁଣଃ ।
ଘ୍ରାଣସ୍ଯ ଅଶ୍ଵିନୌ ।
ଇତି ଜ୍ଞାନେନ୍ଦ୍ରିଯଦେଵତାଃ ।
ଶ୍ରୋତ୍ରସ୍ଯ ଵିଷଯଃ ଶବ୍ଦଗ୍ରହଣମ୍ ।
ତ୍ଵଚୋ ଵିଷଯଃ ସ୍ପର୍ଶଗ୍ରହଣମ୍ ।
ଚକ୍ଷୁଷୋ ଵିଷଯଃ ରୂପଗ୍ରହଣମ୍ ।
ରସନାଯା ଵିଷଯଃ ରସଗ୍ରହଣମ୍ ।
ଘ୍ରାଣସ୍ଯ ଵିଷଯଃ ଗନ୍ଧଗ୍ରହଣଂ ଇତି ।
ପଞ୍ଚକର୍ମେନ୍ଦ୍ରିଯାଣି
ଵାକ୍ପାଣିପାଦପାଯୂପସ୍ଥାନୀତି ପଞ୍ଚକର୍ମେନ୍ଦ୍ରିଯାଣି ।
ଵାଚୋ ଦେଵତା ଵହ୍ନିଃ ।
ହସ୍ତଯୋରିନ୍ଦ୍ରଃ ।
ପାଦଯୋର୍ଵିଷ୍ଣୁଃ ।
ପାଯୋର୍ମୃତ୍ଯୁଃ ।
ଉପସ୍ଥସ୍ଯ ପ୍ରଜାପତିଃ ।
ଇତି କର୍ମେନ୍ଦ୍ରିଯଦେଵତାଃ ।
ଵାଚୋ ଵିଷଯଃ ଭାଷଣମ୍ ।
ପାଣ୍ଯୋର୍ଵିଷଯଃ ଵସ୍ତୁଗ୍ରହଣମ୍ ।
ପାଦଯୋର୍ଵିଷଯଃ ଗମନମ୍ ।
ପାଯୋର୍ଵିଷଯଃ ମଲତ୍ଯାଗଃ ।
ଉପସ୍ଥସ୍ଯ ଵିଷଯଃ ଆନନ୍ଦ ଇତି ।
କାରଣଶରୀରମ୍
କାରଣଶରୀରଂ କିମ୍ ?
ଅନିର୍ଵାଚ୍ଯାନାଦ୍ଯଵିଦ୍ଯାରୂପଂ ଶରୀରଦ୍ଵଯସ୍ଯ କାରଣମାତ୍ରଂ
ସତ୍ସ୍ଵରୂପାଽଜ୍ଞାନଂ ନିର୍ଵିକଲ୍ପକରୂପଂ ଯଦସ୍ତି ତତ୍କାରଣଶରୀରମ୍ ।
ଅଵସ୍ଥାତ୍ରଯମ୍
ଅଵସ୍ଥାତ୍ରଯଂ କିମ୍ ?
ଜାଗ୍ରତ୍ସ୍ଵପ୍ନସୁଷୁପ୍ତ୍ଯଵସ୍ଥାଃ ।
ଜାଗ୍ରଦଵସ୍ଥା
ଜାଗ୍ରଦଵସ୍ଥା କା ?
ଶ୍ରୋତ୍ରାଦିଜ୍ଞାନେନ୍ଦ୍ରିଯୈଃ ଶବ୍ଦାଦିଵିଷଯୈଶ୍ଚ ଜ୍ଞାଯତେ ଇତି ଯତ୍
ସା ଜାଗ୍ରଦାଵସ୍ଥା ।
ସ୍ଥୂଲ ଶରୀରାଭିମାନୀ ଆତ୍ମା ଵିଶ୍ଵ ଇତ୍ଯୁଚ୍ଯତେ ।
ସ୍ଵପ୍ନାଵସ୍ଥା
ସ୍ଵପ୍ନାଵସ୍ଥା କେତି ଚେତ୍ ?
ଜାଗ୍ରଦଵସ୍ଥାଯାଂ ଯଦ୍ଦୃଷ୍ଟଂ ଯଦ୍ ଶ୍ରୁତମ୍
ତଜ୍ଜନିତଵାସନଯା ନିଦ୍ରାସମଯେ ଯଃ ପ୍ରପଞ୍ଚଃ ପ୍ରତୀଯତେ ସା
ସ୍ଵପ୍ନାଵସ୍ଥା ।
ସୂକ୍ଷ୍ମଶରୀରାଭିମାନୀ ଆତ୍ମା ତୈଜସ ଇତ୍ଯୁଚ୍ଯତେ ।
ସୁଷୁପ୍ତ୍ଯଵସ୍ଥା
ଅତଃ ସୁଷୁପ୍ତ୍ଯଵସ୍ଥା କା ?
ଅହଂ କିମପି ନ ଜାନାମି ସୁଖେନ ମଯା ନିଦ୍ରାଽନୁଭୂଯତ ଇତି
ସୁଷୁପ୍ତ୍ଯଵସ୍ଥା ।
କାରଣଶରୀରାଭିମାନୀ ଆତ୍ମା ପ୍ରାଜ୍ଞ ଇତ୍ଯୁଚ୍ଯତେ ।
ପଞ୍ଚ କୋଶାଃ
ପଞ୍ଚ କୋଶାଃ କେ ?
ଅନ୍ନମଯଃ ପ୍ରାଣମଯଃ ମନୋମଯଃ ଵିଜ୍ଞାନମଯଃ ଆନନ୍ଦମଯଶ୍ଚେତି ।
ଅନ୍ନମଯକୋଶଃ
ଅନ୍ନମଯଃ କଃ ?
ଅନ୍ନରସେନୈଵ ଭୂତ୍ଵା ଅନ୍ନରସେନୈଵ ଵୃଦ୍ଧିଂ ପ୍ରାପ୍ଯ ଅନ୍ନରୂପପୃଥିଵ୍ଯାଂ
ଯଦ୍ଵିଲୀଯତେ ତଦନ୍ନମଯଃ କୋଶଃ ସ୍ଥୂଲଶରୀରମ୍ ।
ପ୍ରାଣମଯକୋଶଃ
ପ୍ରାଣମଯଃ କଃ ?
ପ୍ରାଣାଦ୍ଯାଃ ପଞ୍ଚଵାଯଵଃ ଵାଗାଦୀନ୍ଦ୍ରିଯପଞ୍ଚକଂ ପ୍ରାଣମଯଃ କୋଶଃ ।
ମନୋମଯକୋଶଃ
ମନୋମଯଃ କୋଶଃ କଃ ?
ମନଶ୍ଚ ଜ୍ଞାନେନ୍ଦ୍ରିଯପଞ୍ଚକଂ ମିଲିତ୍ଵା ଯୋ ଭଵତି ସ ମନୋମଯଃ କୋଶଃ ।
ଵିଜ୍ଞାନମଯକୋଶଃ
ଵିଜ୍ଞାନମଯଃ କଃ ?
ବୁଦ୍ଧିଜ୍ଞାନେନ୍ଦ୍ରିଯପଞ୍ଚକଂ ମିଲିତ୍ଵା ଯୋ ଭଵତି ସ ଵିଜ୍ଞାନମଯଃ କୋଶଃ
ଆନନ୍ଦମଯକୋଶଃ
ଆନନ୍ଦମଯଃ କଃ ?
ଏଵମେଵ କାରଣଶରୀରଭୂତାଵିଦ୍ଯାସ୍ଥମଲିନସତ୍ତ୍ଵଂ
ପ୍ରିଯାଦିଵୃତ୍ତିସହିତଂ ସତ୍ ଆନନ୍ଦମଯଃ କୋଶଃ ।
ଏତତ୍କୋଶପଞ୍ଚକମ୍ ।
ପଞ୍ଚକୋଶାତୀତ
ମଦୀଯଂ ଶରୀରଂ ମଦୀଯାଃ ପ୍ରାଣାଃ ମଦୀଯଂ ମନଶ୍ଚ
ମଦୀଯା ବୁଦ୍ଧିର୍ମଦୀଯଂ ଅଜ୍ଞାନମିତି ସ୍ଵେନୈଵ ଜ୍ଞାଯତେ
ତଦ୍ଯଥା ମଦୀଯତ୍ଵେନ ଜ୍ଞାତଂ କଟକକୁଣ୍ଡଲ ଗୃହାଦିକଂ
ସ୍ଵସ୍ମାଦ୍ଭିନ୍ନଂ ତଥା ପଞ୍ଚକୋଶାଦିକଂ ସ୍ଵସ୍ମାଦ୍ଭିନ୍ନମ୍
ମଦୀଯତ୍ଵେନ ଜ୍ଞାତମାତ୍ମା ନ ଭଵତି ॥
ଆତ୍ମନ୍
ଆତ୍ମା ତର୍ହି କଃ ?
ସଚ୍ଚିଦାନନ୍ଦସ୍ଵରୂପଃ ।
ସତ୍କିମ୍ ?
କାଲତ୍ରଯେଽପି ତିଷ୍ଠତୀତି ସତ୍ ।
ଚିତ୍କିମ୍ ?
ଜ୍ଞାନସ୍ଵରୂପଃ ।
ଆନନ୍ଦଃ କଃ ?
ସୁଖସ୍ଵରୂପଃ ।
ଏଵଂ ସଚ୍ଚିଦାନନ୍ଦସ୍ଵରୂପଂ ସ୍ଵାତ୍ମାନଂ ଵିଜାନୀଯାତ୍ ।
ଜଗତ୍
ଅଥ ଚତୁର୍ଵିଂଶତିତତ୍ତ୍ଵୋତ୍ପତ୍ତିପ୍ରକାରଂ ଵକ୍ଷ୍ଯାମଃ ।
ମାଯା
ବ୍ରହ୍ମାଶ୍ରଯା ସତ୍ତ୍ଵରଜସ୍ତମୋଗୁଣାତ୍ମିକା ମାଯା ଅସ୍ତି ।
ପଞ୍ଚଭୂତାଃ
ତତଃ ଆକାଶଃ ସମ୍ଭୂତଃ ।
ଆକାଶାଦ୍ ଵାଯୁଃ ।
ଵାଯୋସ୍ତେଜଃ ।
ତେଜସ ଆପଃ ।
ଅଭ୍ଧଯଃ ପୃଥିଵୀ ।
ସତ୍ତ୍ଵଗୁଣଃ
ଏତେଷାଂ ପଞ୍ଚତତ୍ତ୍ଵାନାଂ ମଧ୍ଯେ
ଆକାଶସ୍ଯ ସାତ୍ଵିକାଂଶାତ୍ ଶ୍ରୋତ୍ରେନ୍ଦ୍ରିଯଂ ସମ୍ଭୂତମ୍ ।
ଵାଯୋଃ ସାତ୍ଵିକାଂଶାତ୍ ତ୍ଵଗିନ୍ଦ୍ରିଯଂ ସମ୍ଭୂତମ୍ ।
ଅଗ୍ନେଃ ସାତ୍ଵିକାଂଶାତ୍ ଚକ୍ଷୁରିନ୍ଦ୍ରିଯଂ ସମ୍ଭୂତମ୍ ।
ଜଲସ୍ଯ ସାତ୍ଵିକାଂଶାତ୍ ରସନେନ୍ଦ୍ରିଯଂ ସମ୍ଭୂତମ୍ ।
ପୃଥିଵ୍ଯାଃ ସାତ୍ଵିକାଂଶାତ୍ ଘ୍ରାଣେନ୍ଦ୍ରିଯଂ ସମ୍ଭୂତମ୍ ।
ଅନ୍ତଃକରଣ
ଏତେଷାଂ ପଞ୍ଚତତ୍ତ୍ଵାନାଂ ସମଷ୍ଟିସାତ୍ଵିକାଂଶାତ୍
ମନୋବୁଦ୍ଧ୍ଯହଙ୍କାର ଚିତ୍ତାନ୍ତଃକରଣାନି ସମ୍ଭୂତାନି ।
ସଙ୍କଲ୍ପଵିକଲ୍ପାତ୍ମକଂ ମନଃ ।
ନିଶ୍ଚଯାତ୍ମିକା ବୁଦ୍ଧିଃ ।
ଅହଙ୍କର୍ତା ଅହଙ୍କାରଃ ।
ଚିନ୍ତନକର୍ତୃ ଚିତ୍ତମ୍ ।
ମନସୋ ଦେଵତା ଚନ୍ଦ୍ରମାଃ ।
ବୁଦ୍ଧେ ବ୍ରହ୍ମା ।
ଅହଙ୍କାରସ୍ଯ ରୁଦ୍ରଃ ।
ଚିତ୍ତସ୍ଯ ଵାସୁଦେଵଃ ।
ରଜୋଗୁଣଃ
ଏତେଷାଂ ପଞ୍ଚତତ୍ତ୍ଵାନାଂ ମଧ୍ଯେ
ଆକାଶସ୍ଯ ରାଜସାଂଶାତ୍ ଵାଗିନ୍ଦ୍ରିଯଂ ସମ୍ଭୂତମ୍ ।
ଵାଯୋଃ ରାଜସାଂଶାତ୍ ପାଣୀନ୍ଦ୍ରିଯଂ ସମ୍ଭୂତମ୍ ।
ଵନ୍ହେଃ ରାଜସାଂଶାତ୍ ପାଦେନ୍ଦ୍ରିଯଂ ସମ୍ଭୂତମ୍ ।
ଜଲସ୍ଯ ରାଜସାଂଶାତ୍ ଉପସ୍ଥେନ୍ଦ୍ରିଯଂ ସମ୍ଭୂତମ୍ ।
ପୃଥିଵ୍ଯା ରାଜସାଂଶାତ୍ ଗୁଦେନ୍ଦ୍ରିଯଂ ସମ୍ଭୂତମ୍ ।
ଏତେଷାଂ ସମଷ୍ଟିରାଜସାଂଶାତ୍ ପଞ୍ଚପ୍ରାଣାଃ ସମ୍ଭୂତାଃ ।
ତମୋଗୁଣଃ
ଏତେଷାଂ ପଞ୍ଚତତ୍ତ୍ଵାନାଂ ତାମସାଂଶାତ୍
ପଞ୍ଚୀକୃତପଞ୍ଚତତ୍ତ୍ଵାନି ଭଵନ୍ତି ।
ପଞ୍ଚୀକରଣଂ କଥଂ ଇତି ଚେତ୍ ।
ଏତେଷାଂ ପଞ୍ଚମହାଭୂତାନାଂ ତାମସାଂଶସ୍ଵରୂପମ୍
ଏକମେକଂ ଭୂତଂ ଦ୍ଵିଧା ଵିଭଜ୍ଯ ଏକମେକମର୍ଧଂ ପୃଥକ୍
ତୂଷ୍ଣୀଂ ଵ୍ଯଵସ୍ଥାପ୍ଯ ଅପରମପରମର୍ଧଂ ଚତୁର୍ଧାଂ ଵିଭଜ୍ଯ
ସ୍ଵାର୍ଧମନ୍ଯେଷୁ ଅର୍ଧେଷୁ ସ୍ଵଭାଗଚତୁଷ୍ଟଯସଂଯୋଜନଂ କାର୍ଯମ୍ ।
ତଦା ପଞ୍ଚୀକରଣଂ ଭଵତି ।
ଏତେଭ୍ଯଃ ପଞ୍ଚୀକୃତପଞ୍ଚମହାଭୂତେଭ୍ଯଃ ସ୍ଥୂଲଶରୀରଂ ଭଵତି ।
ଏଵଂ ପିଣ୍ଡବ୍ରହ୍ମାଣ୍ଡଯୋରୈକ୍ଯଂ ସମ୍ଭୂତମ୍ ।
ଜୀଵଃ, ଈଶ୍ଵରଃ ଚ
ସ୍ଥୂଲଶରୀରାଭିମାନି ଜୀଵନାମକଂ ବ୍ରହ୍ମପ୍ରତିବିମ୍ବଂ ଭଵତି ।
ସ ଏଵ ଜୀଵଃ ପ୍ରକୃତ୍ଯା ସ୍ଵସ୍ମାତ୍ ଈଶ୍ଵରଂ ଭିନ୍ନତ୍ଵେନ ଜାନାତି ।
ଅଵିଦ୍ଯୋପାଧିଃ ସନ୍ ଆତ୍ମା ଜୀଵ ଇତ୍ଯୁଚ୍ଯତେ ।
ମାଯୋପାଧିଃ ସନ୍ ଈଶ୍ଵର ଇତ୍ଯୁଚ୍ଯତେ ।
ଏଵଂ ଉପାଧିଭେଦାତ୍ ଜୀଵେଶ୍ଵରଭେଦଦୃଷ୍ଟିଃ ଯାଵତ୍ପର୍ଯନ୍ତଂ ତିଷ୍ଠତି
ତାଵତ୍ପର୍ଯନ୍ତଂ ଜନ୍ମମରଣାଦିରୂପସଂସାରୋ ନ ନିଵର୍ତତେ ।
ତସ୍ମାତ୍କାରଣାନ୍ନ ଜୀଵେଶ୍ଵରଯୋର୍ଭେଦବୁଦ୍ଧିଃ ସ୍ଵୀକାର୍ଯା ।
ତତ୍ ତ୍ଵଂ ଅସି
ନନୁ ସାହଙ୍କାରସ୍ଯ କିଞ୍ଚିଜ୍ଜ୍ଞସ୍ଯ ଜୀଵସ୍ଯ ନିରହଙ୍କାରସ୍ଯ ସର୍ଵଜ୍ଞସ୍ଯ
ଈଶ୍ଵରସ୍ଯ ତତ୍ତ୍ଵମସୀତି ମହାଵାକ୍ଯାତ୍ କଥମଭେଦବୁଦ୍ଧିଃ ସ୍ଯାଦୁଭଯୋଃ
ଵିରୁଦ୍ଧଧର୍ମାକ୍ରାନ୍ତତ୍ଵାତ୍ ।
ଇତି ଚେନ୍ନ । ସ୍ଥୂଲସୂକ୍ଷ୍ମଶରୀରାଭିମାନୀ ତ୍ଵମ୍ପଦଵାଚ୍ଯାର୍ଥଃ ।
ଉପାଧିଵିନିର୍ମୁକ୍ତଂ ସମାଧିଦଶାସମ୍ପନ୍ନଂ ଶୁଦ୍ଧଂ ଚୈତନ୍ଯଂ
ତ୍ଵମ୍ପଦଲକ୍ଷ୍ଯାର୍ଥଃ ।
ଏଵଂ ସର୍ଵଜ୍ଞତ୍ଵାଦିଵିଶିଷ୍ଟ ଈଶ୍ଵରଃ ତତ୍ପଦଵାଚ୍ଯାର୍ଥଃ ।
ଉପାଧିଶୂନ୍ଯଂ ଶୁଦ୍ଧଚୈତନ୍ଯଂ ତତ୍ପଦଲକ୍ଷ୍ଯାର୍ଥଃ ।
ଏଵଂ ଚ ଜୀଵେଶ୍ଵରଯୋ ଚୈତନ୍ଯରୂପେଣାଽଭେଦେ ବାଧକାଭାଵଃ ।
ଜୀଵନ୍ମୁକ୍ତଃ
ଏଵଂ ଚ ଵେଦାନ୍ତଵାକ୍ଯୈଃ ସଦ୍ଗୁରୂପଦେଶେନ ଚ ସର୍ଵେଷ୍ଵପି
ଭୂତେଷୁ ଯେଷାଂ
ବ୍ରହ୍ମବୁଦ୍ଧିରୁତ୍ପନ୍ନା ତେ ଜୀଵନ୍ମୁକ୍ତାଃ ଇତ୍ଯର୍ଥଃ ।ନନୁ ଜୀଵନ୍ମୁକ୍ତଃ କଃ ?
ଯଥା ଦେହୋଽହଂ ପୁରୁଷୋଽହଂ ବ୍ରାହ୍ମଣୋଽହଂ ଶୂଦ୍ରୋଽହମସ୍ମୀତି
ଦୃଢନିଶ୍ଚଯସ୍ତଥା ନାହଂ ବ୍ରାହ୍ମଣଃ ନ ଶୂଦ୍ରଃ ନ ପୁରୁଷଃ
କିନ୍ତୁ ଅସଙ୍ଗଃ ସଚ୍ଚିଦାନନ୍ଦ ସ୍ଵରୂପଃ ପ୍ରକାଶରୂପଃ ସର୍ଵାନ୍ତର୍ଯାମୀ
ଚିଦାକାଶରୂପୋଽସ୍ମୀତି ଦୃଢନିଶ୍ଚଯ
ରୂପୋଽପରୋକ୍ଷଜ୍ଞାନଵାନ୍ ଜୀଵନ୍ମୁକ୍ତଃ ॥ବ୍ରହ୍ମୈଵାହମସ୍ମୀତ୍ଯପରୋକ୍ଷଜ୍ଞାନେନ ନିଖିଲକର୍ମବନ୍ଧଵିନିର୍ମୁକ୍ତଃ
ସ୍ଯାତ୍ ।
କର୍ମାଣି
କର୍ମାଣି କତିଵିଧାନି ସନ୍ତୀତି ଚେତ୍
ଆଗାମିସଞ୍ଚିତପ୍ରାରବ୍ଧଭେଦେନ ତ୍ରିଵିଧାନି ସନ୍ତି ।
ଆଗାମି କର୍ମ
ଜ୍ଞାନୋତ୍ପତ୍ତ୍ଯନନ୍ତରଂ ଜ୍ଞାନିଦେହକୃତଂ ପୁଣ୍ଯପାପରୂପଂ କର୍ମ
ଯଦସ୍ତି ତଦାଗାମୀତ୍ଯଭିଧୀଯତେ ।
ସଞ୍ଚିତ କର୍ମ
ସଞ୍ଚିତଂ କର୍ମ କିମ୍ ?
ଅନନ୍ତକୋଟିଜନ୍ମନାଂ ବୀଜଭୂତଂ ସତ୍ ଯତ୍କର୍ମଜାତଂ ପୂର୍ଵାର୍ଜିତଂ
ତିଷ୍ଠତି ତତ୍ ସଞ୍ଚିତଂ ଜ୍ଞେଯମ୍ ।
ପ୍ରାରବ୍ଧ କର୍ମ
ପ୍ରାରବ୍ଧଂ କର୍ମ କିମିତି ଚେତ୍ ।
ଇଦଂ ଶରୀରମୁତ୍ପାଦ୍ଯ ଇହ ଲୋକେ ଏଵଂ ସୁଖଦୁଃଖାଦିପ୍ରଦଂ ଯତ୍କର୍ମ
ତତ୍ପ୍ରାରବ୍ଧଂ
ଭୋଗେନ ନଷ୍ଟଂ ଭଵତି ପ୍ରାରବ୍ଧକର୍ମଣାଂ ଭୋଗାଦେଵ କ୍ଷଯ ଇତି ।
କର୍ମ ମୁକ୍ତଃ
ସଞ୍ଚିତଂ କର୍ମ ବ୍ରହ୍ମୈଵାହମିତି ନିଶ୍ଚଯାତ୍ମକଜ୍ଞାନେନ ନଶ୍ଯତି ।ଆଗାମି କର୍ମ ଅପି ଜ୍ଞାନେନ ନଶ୍ଯତି କିଞ୍ଚ ଆଗାମି କର୍ମଣାଂ
ନଲିନୀଦଲଗତଜଲଵତ୍ ଜ୍ଞାନିନାଂ ସମ୍ବନ୍ଧୋ ନାସ୍ତି ।
ଜ୍ଞାନିଃ
କିଞ୍ଚ ଯେ ଜ୍ଞାନିନଂ ସ୍ତୁଵନ୍ତି ଭଜନ୍ତି ଅର୍ଚଯନ୍ତି ତାନ୍ପ୍ରତି
ଜ୍ଞାନିକୃତଂ ଆଗାମି ପୁଣ୍ଯଂ ଗଚ୍ଛତି ।
ଯେ ଜ୍ଞାନିନଂ ନିନ୍ଦନ୍ତି ଦ୍ଵିଷନ୍ତି ଦୁଃଖପ୍ରଦାନଂ କୁର୍ଵନ୍ତି ତାନ୍ପ୍ରତି
ଜ୍ଞାନିକୃତଂ ସର୍ଵମାଗାମି କ୍ରିଯମାଣଂ ଯଦଵାଚ୍ଯଂ କର୍ମ
ପାପାତ୍ମକଂ ତଦ୍ଗଚ୍ଛତି ।
ସୁହୃଦଃ ପୁଣ୍ଯକୃତଂ ଦୁର୍ହୃଦଃ ପାପକୃତ୍ଯଂ ଗୃହ୍ଣନ୍ତି ।
ବ୍ରହ୍ମାନନ୍ଦମ୍
ତଥା ଚାତ୍ମଵିତ୍ସଂସାରଂ ତୀର୍ତ୍ଵା ବ୍ରହ୍ମାନନ୍ଦମିହୈଵ ପ୍ରାପ୍ନୋତି ।
ତରତି ଶୋକମାତ୍ମଵିତ୍ ଇତି ଶ୍ରୁତେଃ ।
ତନୁଂ ତ୍ଯଜତୁ ଵା କାଶ୍ଯାଂ ଶ୍ଵପଚସ୍ଯ ଗୃହେଽଥ ଵା ।
ଜ୍ଞାନସମ୍ପ୍ରାପ୍ତିସମଯେ ମୁକ୍ତାଽସୌ ଵିଗତାଶଯଃ । ଇତି ସ୍ମୃତେଶ୍ଚ ।ଇତି ଶ୍ରୀଶଙ୍କରଭଗଵତ୍ପାଦାଚାର୍ଯପ୍ରଣୀତଃ ତତ୍ତ୍ଵବୋଧପ୍ରକରଣଂ ସମାପ୍ତମ୍ ।
Roman (IAST) Transliteration
dhyānaṃ
vāsudevendrayogīndraṃ natvā jñānapradaṃ gurum |
mumukṣūṇāṃ hitārthāya tattvabodhobhidhīyate ||
sādhanacatuṣṭayasampannādhikāriṇāṃ mokṣasādhanabhūtaṃ
tattvavivekaprakāraṃ vakṣyāmaḥ |
sādhanacatuṣṭayam
sādhanacatuṣṭayaṃ kim ?
nityānityavastuvivekaḥ |
ihāmutrārthaphalabhogavirāgaḥ |
śamādiṣaṭkasampattiḥ |
mumukṣutvaṃ ceti |
nityānityavastuvivekaḥ
nityānityavastuvivekaḥ kaḥ ?
nityavastvekaṃ brahma tadvyatiriktaṃ sarvamanityam |
ayameva nityānityavastuvivekaḥ |
virāgaḥ
virāgaḥ kaḥ ?
ihasvargabhogeṣu icchārāhityam |
śamādisādhanasampattiḥ
śamādisādhanasampattiḥ kā ?
śamo dama uparamastitikṣā śraddhā samādhānaṃ ca iti |śamaḥ kaḥ ?
manonigrahaḥ |
damaḥ kaḥ ?
cakṣurādibāhyendriyanigrahaḥ |
uparamaḥ kaḥ ?
svadharmānuṣṭhānameva |
titikṣā kā ?
śītoṣṇasukhaduḥkhādisahiṣṇutvam |
śraddhā kīdṛśī ?
guruvedāntavākyādiṣu viśvāsaḥ śraddhā |
samādhānaṃ kim ?
cittaikāgratā |
mumukṣutvaṃ
mumukṣutvaṃ kim ?
mokṣo me bhūyād iti icchā |
etat sādhanacatuṣṭayam |
tatastattvavivekasyādhikāriṇo bhavanti |
tattvavivekaḥ
tattvavivekaḥ kaḥ ?
ātmā satyaṃ tadanyat sarvaṃ mithyeti |ātmā kaḥ ?
sthūlasūkṣmakāraṇaśarīrādvyatiriktaḥ pañcakośātītaḥ san
avasthātrayasākṣī saccidānandasvarūpaḥ san
yastiṣṭhati sa ātmā |
śarīratrayaṃ (sthūlaśarīram)
sthūlaśarīraṃ kim ?
pañcīkṛtapañcamahābhūtaiḥ kṛtaṃ satkarmajanyaṃ
sukhaduḥkhādibhogāyatanaṃ śarīram
asti jāyate vardhate vipariṇamate apakṣīyate vinaśyatīti
ṣaḍvikāravadetatsthūlaśarīram |
śarīratrayaṃ (sūkṣmaśarīram)
sūkṣmaśarīraṃ kim ?
apañcīkṛtapañcamahābhūtaiḥ kṛtaṃ satkarmajanyaṃ
sukhaduḥkhādibhogasādhanaṃ
pañcajñānendriyāṇi pañcakarmendriyāṇi pañcaprāṇādayaḥ
manaścaikaṃ buddhiścaikā
evaṃ saptadaśākalābhiḥ saha yattiṣṭhati tatsūkṣmaśarīram |
jñānendriyāṇi
śrotraṃ tvak cakṣuḥ rasanā ghrāṇaṃ iti pañca jñānendriyāṇi |
śrotrasya digdevatā |
tvaco vāyuḥ |
cakṣuṣaḥ sūryaḥ |
rasanāyā varuṇaḥ |
ghrāṇasya aśvinau |
iti jñānendriyadevatāḥ |
śrotrasya viṣayaḥ śabdagrahaṇam |
tvaco viṣayaḥ sparśagrahaṇam |
cakṣuṣo viṣayaḥ rūpagrahaṇam |
rasanāyā viṣayaḥ rasagrahaṇam |
ghrāṇasya viṣayaḥ gandhagrahaṇaṃ iti |
pañcakarmendriyāṇi
vākpāṇipādapāyūpasthānīti pañcakarmendriyāṇi |
vāco devatā vahniḥ |
hastayorindraḥ |
pādayorviṣṇuḥ |
pāyormṛtyuḥ |
upasthasya prajāpatiḥ |
iti karmendriyadevatāḥ |
vāco viṣayaḥ bhāṣaṇam |
pāṇyorviṣayaḥ vastugrahaṇam |
pādayorviṣayaḥ gamanam |
pāyorviṣayaḥ malatyāgaḥ |
upasthasya viṣayaḥ ānanda iti |
kāraṇaśarīram
kāraṇaśarīraṃ kim ?
anirvācyānādyavidyārūpaṃ śarīradvayasya kāraṇamātraṃ
satsvarūpā'jñānaṃ nirvikalpakarūpaṃ yadasti tatkāraṇaśarīram |
avasthātrayam
avasthātrayaṃ kim ?
jāgratsvapnasuṣuptyavasthāḥ |
jāgradavasthā
jāgradavasthā kā ?
śrotrādijñānendriyaiḥ śabdādiviṣayaiśca jñāyate iti yat
sā jāgradāvasthā |
sthūla śarīrābhimānī ātmā viśva ityucyate |
svapnāvasthā
svapnāvasthā keti cet ?
jāgradavasthāyāṃ yaddṛṣṭaṃ yad śrutam
tajjanitavāsanayā nidrāsamaye yaḥ prapañcaḥ pratīyate sā
svapnāvasthā |
sūkṣmaśarīrābhimānī ātmā taijasa ityucyate |
suṣuptyavasthā
ataḥ suṣuptyavasthā kā ?
ahaṃ kimapi na jānāmi sukhena mayā nidrā'nubhūyata iti
suṣuptyavasthā |
kāraṇaśarīrābhimānī ātmā prājña ityucyate |
pañca kośāḥ
pañca kośāḥ ke ?
annamayaḥ prāṇamayaḥ manomayaḥ vijñānamayaḥ ānandamayaśceti |
annamayakośaḥ
annamayaḥ kaḥ ?
annarasenaiva bhūtvā annarasenaiva vṛddhiṃ prāpya annarūpapṛthivyāṃ
yadvilīyate tadannamayaḥ kośaḥ sthūlaśarīram |
prāṇamayakośaḥ
prāṇamayaḥ kaḥ ?
prāṇādyāḥ pañcavāyavaḥ vāgādīndriyapañcakaṃ prāṇamayaḥ kośaḥ |
manomayakośaḥ
manomayaḥ kośaḥ kaḥ ?
manaśca jñānendriyapañcakaṃ militvā yo bhavati sa manomayaḥ kośaḥ |
vijñānamayakośaḥ
vijñānamayaḥ kaḥ ?
buddhijñānendriyapañcakaṃ militvā yo bhavati sa vijñānamayaḥ kośaḥ
ānandamayakośaḥ
ānandamayaḥ kaḥ ?
evameva kāraṇaśarīrabhūtāvidyāsthamalinasattvaṃ
priyādivṛttisahitaṃ sat ānandamayaḥ kośaḥ |
etatkośapañcakam |
pañcakośātīta
madīyaṃ śarīraṃ madīyāḥ prāṇāḥ madīyaṃ manaśca
madīyā buddhirmadīyaṃ ajñānamiti svenaiva jñāyate
tadyathā madīyatvena jñātaṃ kaṭakakuṇḍala gṛhādikaṃ
svasmādbhinnaṃ tathā pañcakośādikaṃ svasmādbhinnam
madīyatvena jñātamātmā na bhavati ||
ātman
ātmā tarhi kaḥ ?
saccidānandasvarūpaḥ |
satkim ?
kālatraye'pi tiṣṭhatīti sat |
citkim ?
jñānasvarūpaḥ |
ānandaḥ kaḥ ?
sukhasvarūpaḥ |
evaṃ saccidānandasvarūpaṃ svātmānaṃ vijānīyāt |
jagat
atha caturviṃśatitattvotpattiprakāraṃ vakṣyāmaḥ |
māyā
brahmāśrayā sattvarajastamoguṇātmikā māyā asti |
pañcabhūtāḥ
tataḥ ākāśaḥ sambhūtaḥ |
ākāśād vāyuḥ |
vāyostejaḥ |
tejasa āpaḥ |
abhdhayaḥ pṛthivī |
sattvaguṇaḥ
eteṣāṃ pañcatattvānāṃ madhye
ākāśasya sātvikāṃśāt śrotrendriyaṃ sambhūtam |
vāyoḥ sātvikāṃśāt tvagindriyaṃ sambhūtam |
agneḥ sātvikāṃśāt cakṣurindriyaṃ sambhūtam |
jalasya sātvikāṃśāt rasanendriyaṃ sambhūtam |
pṛthivyāḥ sātvikāṃśāt ghrāṇendriyaṃ sambhūtam |
antaḥkaraṇa
eteṣāṃ pañcatattvānāṃ samaṣṭisātvikāṃśāt
manobuddhyahaṅkāra cittāntaḥkaraṇāni sambhūtāni |
saṅkalpavikalpātmakaṃ manaḥ |
niścayātmikā buddhiḥ |
ahaṅkartā ahaṅkāraḥ |
cintanakartṛ cittam |
manaso devatā candramāḥ |
buddhe brahmā |
ahaṅkārasya rudraḥ |
cittasya vāsudevaḥ |
rajoguṇaḥ
eteṣāṃ pañcatattvānāṃ madhye
ākāśasya rājasāṃśāt vāgindriyaṃ sambhūtam |
vāyoḥ rājasāṃśāt pāṇīndriyaṃ sambhūtam |
vanheḥ rājasāṃśāt pādendriyaṃ sambhūtam |
jalasya rājasāṃśāt upasthendriyaṃ sambhūtam |
pṛthivyā rājasāṃśāt gudendriyaṃ sambhūtam |
eteṣāṃ samaṣṭirājasāṃśāt pañcaprāṇāḥ sambhūtāḥ |
tamoguṇaḥ
eteṣāṃ pañcatattvānāṃ tāmasāṃśāt
pañcīkṛtapañcatattvāni bhavanti |
pañcīkaraṇaṃ kathaṃ iti cet |
eteṣāṃ pañcamahābhūtānāṃ tāmasāṃśasvarūpam
ekamekaṃ bhūtaṃ dvidhā vibhajya ekamekamardhaṃ pṛthak
tūṣṇīṃ vyavasthāpya aparamaparamardhaṃ caturdhāṃ vibhajya
svārdhamanyeṣu ardheṣu svabhāgacatuṣṭayasaṃyojanaṃ kāryam |
tadā pañcīkaraṇaṃ bhavati |
etebhyaḥ pañcīkṛtapañcamahābhūtebhyaḥ sthūlaśarīraṃ bhavati |
evaṃ piṇḍabrahmāṇḍayoraikyaṃ sambhūtam |
jīvaḥ, īśvaraḥ ca
sthūlaśarīrābhimāni jīvanāmakaṃ brahmapratibimbaṃ bhavati |
sa eva jīvaḥ prakṛtyā svasmāt īśvaraṃ bhinnatvena jānāti |
avidyopādhiḥ san ātmā jīva ityucyate |
māyopādhiḥ san īśvara ityucyate |
evaṃ upādhibhedāt jīveśvarabhedadṛṣṭiḥ yāvatparyantaṃ tiṣṭhati
tāvatparyantaṃ janmamaraṇādirūpasaṃsāro na nivartate |
tasmātkāraṇānna jīveśvarayorbhedabuddhiḥ svīkāryā |
tat tvaṃ asi
nanu sāhaṅkārasya kiñcijjñasya jīvasya nirahaṅkārasya sarvajñasya
īśvarasya tattvamasīti mahāvākyāt kathamabhedabuddhiḥ syādubhayoḥ
viruddhadharmākrāntatvāt |
iti cenna | sthūlasūkṣmaśarīrābhimānī tvampadavācyārthaḥ |
upādhivinirmuktaṃ samādhidaśāsampannaṃ śuddhaṃ caitanyaṃ
tvampadalakṣyārthaḥ |
evaṃ sarvajñatvādiviśiṣṭa īśvaraḥ tatpadavācyārthaḥ |
upādhiśūnyaṃ śuddhacaitanyaṃ tatpadalakṣyārthaḥ |
evaṃ ca jīveśvarayo caitanyarūpeṇā'bhede bādhakābhāvaḥ |
jīvanmuktaḥ
evaṃ ca vedāntavākyaiḥ sadgurūpadeśena ca sarveṣvapi
bhūteṣu yeṣāṃ
brahmabuddhirutpannā te jīvanmuktāḥ ityarthaḥ |nanu jīvanmuktaḥ kaḥ ?
yathā deho'haṃ puruṣo'haṃ brāhmaṇo'haṃ śūdro'hamasmīti
dṛḍhaniścayastathā nāhaṃ brāhmaṇaḥ na śūdraḥ na puruṣaḥ
kintu asaṅgaḥ saccidānanda svarūpaḥ prakāśarūpaḥ sarvāntaryāmī
cidākāśarūpo'smīti dṛḍhaniścaya
rūpo'parokṣajñānavān jīvanmuktaḥ ||brahmaivāhamasmītyaparokṣajñānena nikhilakarmabandhavinirmuktaḥ
syāt |
karmāṇi
karmāṇi katividhāni santīti cet
āgāmisañcitaprārabdhabhedena trividhāni santi |
āgāmi karma
jñānotpattyanantaraṃ jñānidehakṛtaṃ puṇyapāparūpaṃ karma
yadasti tadāgāmītyabhidhīyate |
sañcita karma
sañcitaṃ karma kim ?
anantakoṭijanmanāṃ bījabhūtaṃ sat yatkarmajātaṃ pūrvārjitaṃ
tiṣṭhati tat sañcitaṃ jñeyam |
prārabdha karma
prārabdhaṃ karma kimiti cet |
idaṃ śarīramutpādya iha loke evaṃ sukhaduḥkhādipradaṃ yatkarma
tatprārabdhaṃ
bhogena naṣṭaṃ bhavati prārabdhakarmaṇāṃ bhogādeva kṣaya iti |
karma muktaḥ
sañcitaṃ karma brahmaivāhamiti niścayātmakajñānena naśyati |āgāmi karma api jñānena naśyati kiñca āgāmi karmaṇāṃ
nalinīdalagatajalavat jñānināṃ sambandho nāsti |
jñāniḥ
kiñca ye jñāninaṃ stuvanti bhajanti arcayanti tānprati
jñānikṛtaṃ āgāmi puṇyaṃ gacchati |
ye jñāninaṃ nindanti dviṣanti duḥkhapradānaṃ kurvanti tānprati
jñānikṛtaṃ sarvamāgāmi kriyamāṇaṃ yadavācyaṃ karma
pāpātmakaṃ tadgacchati |
suhṛdaḥ puṇyakṛtaṃ durhṛdaḥ pāpakṛtyaṃ gṛhṇanti |
brahmānandam
tathā cātmavitsaṃsāraṃ tīrtvā brahmānandamihaiva prāpnoti |
tarati śokamātmavit iti śruteḥ |
tanuṃ tyajatu vā kāśyāṃ śvapacasya gṛhe'tha vā |
jñānasamprāptisamaye muktā'sau vigatāśayaḥ | iti smṛteśca |iti śrīśaṅkarabhagavatpādācāryapraṇītaḥ tattvabodhaprakaraṇaṃ samāptam |